3 f je c. / md FG

OL /999 ;

461 [4 /

.R873 ENT

I

kötet. 1898. MJ ELELNELSS EHEZ A E ÉL ES

tl

HAVI FOLYÓIRAT ; KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNOS ÉS KÁRTÉKONY ROVAROKRA, S AZA

————— gb jét Dr. BEDŐ ALBERT Dr. ENTZ GÉZA j új Dr. CHYZER KORNÉL Dr. HORVÁTH GÉZA ; KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL a ; § ; SZERKESZTIK ) 1; ABAFI AIGNER LAJOS, JABLONOWSKI JÓZSEF 3 És CSIKI ERNŐ. i

BUDAPEST ; . A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA 2 rk KEZNETRNNÓ

VIII., RÖKK SZILÁRD-UTOZA 32,

KLTE TTL TT TTL djtetsáánta mut en ggg enemeggynesegggee MUN yes mgdkesa gyen negy jnseggyátors MOÁSÉ guga meggyre KELL TLLSALTTTTTT TLSZETTTTTTTTEKZTTTTTT at PE EPV EV EBE ES... PG EV EEG EE6.]. EG EG EE EEEEE6E E EE [8 ILLETT SÖR ÁSEGÉNÉK 11LL JUTOTT ITTA TOY T NT LTSN TLTÁTÉNAETTTLTN ANT TT TT TT NEE TÉT HIT TT ZGYOTT TT LOTTON TON TT NETTTTT EK TTNN

vas Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. Dj eték AKNA ösRZÖZStőBi ára egész évre 4 sg

xy

98. Tartalom.

A kaliforniai gyümölespaizstetü. Jablonotosky Jözyettől e

ús MYOSÉG Némely. jegyzetek a lepke-gyűjtésről. Friraldszky 17 ra ttAK

ab 3 16 Adatok a magyar Coleoptera-faunához.. II. Csiki Ernőtöl vb Kent ük . ! Magyarországi új gubacslégyről. Dr. Kertész Káliráitól. b te ;

8 " Adalék a magyar lepke-faunához. Ulbrich Tdétöl ZA

ESA Adatok a magyarországi eza -félék fGzüb EStÉNBas új;

18 Különfélék : LA ; Gyűjtéseim Tiflisz környékén. Csiti ynötöl Y Bolgárországi kutató- MÁLAIZALS rlbti ate KEDÜÉLSO ÉBE ÖTT

Külföldi entomologusok látogatása . Hány állatfaj létezik at ra ss ga ÉG YÉISZETÉRŐLYY te ÖT ELLER osz SNVSÉT E

halt A budapesti Sakedkioéntok minden hónap 9. áá § tekén. a Muhr-féle vendéglőben JGFÁNKKIN sága találkozna ;

VA;

AE SL NNZTOL EAT MBE

A kaliforniai gyümölcspaizstetü.

( Aspidiotus perniciosus Comst. San José scale.)

Amerika mindig ajándékozó kedvében volt. Most is azon van, hogy a vén Európának rosz akarat nélkül ugyan egy újabb danaida-ajándékot nyujtson. Mert ismét oly parasitáról van szó, a mely noha végső következményeiben reánk, magyarokra nézve, ez időszerint még nem olyan jelentőségű ugyan, mint teszem . az a szőlőfilloxéra, de a mely sok tekintetben veszedelmesebb, mert nincsen egy növényfajhoz kötve, hanem elszaporíthatik a fák egész sorozatán, legyenek azok gyümölcs-, kerti-, dísz- vagy erdei haszonfák, vagy csak bokrok is. A gyümölcsfák ily parasitájáról van itt szó, a kaliforniai paizstetüről ( Aspidiotus perniciosus Comst.), vagy az u. n. szánhozéi paizstetüről (San José scale), a mely eddig csak az északamerikai Egyesült-Államok legtöbbjében, Dél- Amerika egy helyén, Ausztráliában s még nehány más ponton fordul elő, de a mely a folyó év tavaszán a behozott friss

gyümölcscsel egyszerre Berlin piaczára is került. Szerencse, hogy még idejében észrevették; most a Németbirodalom szigorú beviteli tilalommal .és mondjuk zárral védekezik, hogy ez

a meglepetés másodszor ne ismétlődjék.

Ránk nézve szintén fontos ez a kérdés. Mert habár hazai gyümölcsészetünk még nem érte el ezt a tetőpontot, hogy ugyan- akkora mezőgazdasági fontossággal bírjon, mint például szőlő- mívelésünk, mindazonáltal egyes szorgalmas gyümölestermelő vidékeinken az már most igen nagy jelentőséggel bír s még inkább bírni fog akkor, ha az a sok munka, melyet a földmívelés- ügyi kormány a gyümölcsészet érdekében épen az utóbbi évek- ben tesz, szintén meghozza a maga eredményét : s akkor ha sorsunk csakugyan az, hogy a kaliforniai paizstetü hozzánk el- jusson bizony nehéz feladat, nehéz küzdelem vár a magyar gyümölcstermelőre.

És honnan jön e csapás ? Ki tudná azt megmondani ! Annyi bizonyos, hogy a rovar 1880 óta ismeretes, a mikor J. H. Comstock ezt az. állatot Kaliforniából kapta, s azt ,pernicious scale"-nek Aspidiotus perniciosus-nak nevezte el s már. akkor elmondta róla, hogy az ,very important pest" s hogy ez a legveszedelmesebb —— paizstetü, a mely Kaliforniában előfordul.:- Comstock példánya Tis Rovartani Lapok VI. 1898. junius 1.

ka 2 Ő KÉT bók ém o at détá dalt ZNI LSEÁT SÉT o lm e a A égés as VAK OKAT TR RA Ta, ÉVA SAL ESA ERTE N AN GAESS OAOSATETKETSZTTÓ 8 424 tes BPS rúd 2 kzt kés E ASSGE 4 Í K 9. 1 ús Kos ve kdjui g s; XN § Mg A

108 JABLONOWSKI JÓZSEF TAT AL E AVZON ÁLÁSS

Santa Clarából, Kalifornia San José városából való volt.! A kali- forniaiak azonban csakhamar kimutatták, hogy ők azt az obser- etei vatoriumáról és sok egyébről híres James Lick útján Chili- (Chile-) ből kapták; mert Lick, a ki többi között nagy gyümölcskedvelő is volt, és a kinek kertjében e rovart legelőször megállapították, 3 Chiliből már 1870-ben, hozatott gyümölcsfákat. De a chiliek nem tűrték, hogy e vád rajtuk száradjon, mert kifirtatták, hogy e tetü Santiagóban már 1872-ben meg volt s hogy az náluk olyan fákon for- dul elő, a melyek épen az Egyesült-Államokból származnak. E szerint tehát egyformán hibás lehet Kalifornia, valamint Chili is. . A gyanu nemsokára Japán ellen fordult, mert e tetü japán eredetű gyümölesfákon is bőven akad. De Otoji Takahashi japán entomologus, a ki Chomstock-kal régebben együtt dolgozott s így, a ki a kaliforniai gyümölcspaizstetüt feltétlenül ismerte, kimutatta, hogy e tetüfaj Japánban nincs. Ugyanigy történt a dolog Ausztráliá- val, a hol ez a paizstetü szintén előfordul, mert az ausztráliai szakemberek kimutatták, hogy ez a veszedelmes gyümölcsparasita amerikai eredetű s hogy ezt fiatal fácskákkal hurczolták be hozzá- juk. Igy tehát több próbálgatás után sem sikerült kimutatni, hogy ez a rovar tulajdonképen honnan ered és mi a hazája. Újabban T. D. Cockerell, az új-mexicói Mezőgazdasági Kisérleti Állomás entomologusa egy nemrég megjelent kis dolgozatában? ezt a. rovart az ismeretlen, bizonytalan eredetű rovarok közé sorolja. S habár. valószínű is, hogy hazája ismeretlen is marad, annyi. mégis áll, hogy tulajdonképen Amerika szülöttje. Tudjuk már, hogy minden szál és nyom, a mi e rovar terjedését illeti, Amerikába fut vissza, legyen az Észak- avagy Dél-Amerika; s ehbez kell jegyeznünk még azt is, hogy ez az Aspidiotus a gazdanövény válogatása tekintetében igen-igen hasonlít a szőlőfilloxérához. Az amerikai adatok szerint, ott leginkább az importált európai és ; japán gyümölcsfák szenvednek, míg az amerikaiak keveset, vagy alig. Ismeretes, hogy a dolog hasonlóan áll az amerikai eredetű szőlőfajokkal és fajtákkal: ezeket a filloxéra Amerikában nem igen bántja, noha rajtuk él, ellenben az oda telepített európait mind kipusztította; ezen fordult meg az, hogy Amerikában (Kali- forniát kivéve) az európai szőlő sehogyan sem maradt, noha e tekintetben a telepítési kisérletek már a XVII. században kez- dődtek. E két analogonból tehát az folyik, hogy a kaliforniai

BAN paizstetű félig spanyol, félig angol neve , San újak scale" az utóbb említett várostól (San José olv. Szán Hozé) ered. ő ? The San José Scale and its nearest allies. Washington. 1897. p. 30.

A KALIFORNIAI GYÜMÖLCSPAIZSTETÜ. 109

gyümölcspaizstetü is valószínűleg olyan amerikai- vagy vadon növő fán fejlődött, a melyen eddig kárt nem tett, ellenben, hogy most a finomabb gyümölcsfajtákra ment át, s azoknak ágait, galvait, levélzetét és gyümölesét annyira ellepi, hogy. azok rövid idő alatt egész tövükben kiszáradnak, egyszerre hirhedtté vált. És pedig nemcsak Kaliforniában, hanem az Egyesült-Államok igen nagy részében, még pedig úgy a Pacific parton (a nyugaton), mint a keletin (kivált New-Jerseyv állam és Long-Island szigeten) is, a honnan a paizstetüt talán (—8 év óta leginkább fiatal gyümölcsfakkal, de a gyümölcsecsel is az Unio minden sarkába, s már-már Európába (Németbirodalom, Berlin) is behurczolták.

A veszély bizonyára igen komoly s annál nagyobb, mivel az amerikai friss gyümölcs-import évről-évre emelkedik: míg a 90-es évek elején a monarchia efféle összes importja csak 3—4 métermázsa friss gyümölcs (alma, körte), vagy semmi se volt, eddig 1894-től ezeren, később kétezeren, míg 1897-ben. ha emlékezetem nem csal egyszerre 10,000-en fölülre rugott. S így tehát itt nemcsak a rovar, de a kereskedelmi érdek is gondolkodóba ejti az embert. De hát ez utóbbi miatt ne fájjon a rovarász feje . . . ;

Térjünk vissza a magunk dolgára, az Aspidiotusra.

. Az Aspidiotus perniciosus életmódját Th: Pergande, a washing- tom Rovartani Osztály assistense derítette ki, de L. 0. Howard közölte azt és pedig több helyen.!?!

Az itt szóban levő paizstetü külseje szerint igen hasonlít

. a nálunk is honos Diaspis fallax Horv.-hoz (Diaspis ostreae-

formis" Sign. és talán Chionaspis. furfurus Asa Fitsh), a mely- ről Signoret? megjegyezte, hogy leginkább a körtefákon fordul elő, s hogy e rovar nagy tömege miatt egész fák is el- pusztultak. Ha a fa idősebb (törzs, ágak) vagy fiatalabb (galyak)

. részére letelepszik, akkor azokat annyira befödi, hogy azok ter-

mészetes. színe teljesen elenyészik s az egész ólyannak látszik, mintha hamuval, vagy kormos mészszel be volna mázolva, mert az egyik állat paizsa szorong a másik mellett és mind össze- halmozódva valóságos szürke réteggé dagad. Az egyes, szabadon fejlődő paizs kerekded, lapos, közepe táján csecsszerűen kiemel-

1 L. 0. Howard: Further Notes on the San José scale. In: Insect Life. Vol. VII. p. 287—289. Majd részletes monographiáját adta ugyancsak Howard C. L. Marlatt-al együtt : , The San José scale its occurrances in the United States." Washington. 1896. (Bull. No 8. New Ser.)

? Signoret V. Essai sur les cochenilles. Paris 1877. p. 121.

Rovartani Lapok V(L. 1898. junius 1.

je

MONTY ALTO

szú rák Tavi PL TE SáNÁSAT EGŐgk ak te tS VÉG Gr, I ÖT és a 3 d st OL 14 vatal

110 7348 JABLONOWSKI JÓZSEF

kedő; s míg a. kis pikkelyszerű öreg paizs alapszíne barnás vagy feketés-szürke, addig a csecsszerű kiemelkedés fehér, ritkán sár-

gás színü. A fiatal paizs azonban fehéres vagy szürkés-fehér színű. Mind ez természetesen a nőstény paizsára vonatkozik, a mely tehát a mondottak szerint termete dolgában nagyan hasonló, a mi Diaspis fallax-uankhoz. E paizs 1—2 milim. hosszú. Az

a paizs, mely alatt a már kifejlődött Aspidiotus perniciosus

hímje található, hosszúkás tojásdadalakú, rendesen sötétebb színű,

mint a nőstény, néha. feketés, de legtöbbször sötét szürkés : ellen-

ben a nálunk honos D. ostreaeformis hímje vonalalakú, fehér s egyik végén látható a sárga lárvának levedlett parányi bőre. Különben előfordul a kaliforniai gyümölcspaizstetü a fák gyümölcsén és levelén is. Ha a gyümölcsöt ellepi, akkor ott, a hol e rovar a gyümölcs síma területén letelepedett, körülötte egy kis bíborszínű udvar keletkezik, mely az állatot úgy veszi körül, mint a holdat az udvara. Hasonló övet lehet látni különben a galyak zöld kérgén is. Ez az udvar azonban sokszor hiányzik. A gyümölcsön e paizstetü leginkább a kelyhet és az almánál a nyél töve közül keletkező kis bemélyedést kedveli s ilyen helyen azután tömege- sen található: az anya mellett bőven akad a fiatal álcza is. A leveleken leginkább a bordák, levélerek mentén tanyázik és pedig

a levél alsó felén. A levélen letelepedett rovarok legnagyobb része d. . Az ilyen megtámadott levél színe szintén megváltozik, bíborvörös :

lesz, de nem hull le, hanem a fán marad a levél rendes hullásáig

Érdekes e rovar fejlődése is. Míg a mi honi fajaink, sőt tudtommal a délszaki paizstetvek is, csak pete útján szaporodnak, addig az Aspidiotus perniciosus nősténye eleveneket szül. Egy nős- tény 6 hét alatt (mert annyi ideig is elél), mintegy 586 fiatal lárvát hozhat világra, mely számban az ivarok aránya igen ingadozó. Eleinte a hím van túlsúlyban, de később a 2. Péld. az előbbi 586-ból, mely az első nemzedékből való volt, volt 464 cd, míg ? csak 122; máskor pedig egy későbbi kelésű nőstény után pld. 415 ? fejlődött. Hogyha pedig tudjuk, hogy a szülés tavasz- tól a levélhullásig tart, s hogy e rovarnak ezen időn át négy nemzedéke van s minden nemzedéknél csak 200 €-t veszünk számításba, akkor egy rovarpár után egy év alatt 1,608.040,200 ?-t kaphatunk, vagyis hozzászámítva ahhoz a hímt is, e szám Howard szerint 3,216.080.400 lesz!!! A mi minden esetre tekintélyes szám.

1 Ha pedig az egyes nemzedéket 586-odával és csak az első 200-ával számítjuk, akkor a IV. nemzedék száma már 23 billión felül van!

HA

A KALIFORNIAI GYÜMÖLCSPAIZSTETŰ 111

S ez megmagyarázza azután azt is, hogy a megtámadott fa, miért pusztulhat el egy-két három év alatt!

A nőstény ivadékát nem egyszerre szüli, hanem lassan : a hat hét alatt mindig van alatta 4—7 fiatal, sárga testű álcza s a mint ez elhúzódott az anyja teste alul, ujonnan szülött utódjai rögtön elfoglalják az üresen maradt helyet. Minthogy pedig a rovar teljes kifejlődéséhez ivarérettségéig csak 33—40 nap szük- séges, azért rendes dolog, hogy az anya mellett rendesen szaporít már annak ivadéka is addig, míg a téli, vagy tekintettel Dél- Kalifornia meleg tájaira, a növény nyugalmi időszaka be nem. köszönt. j ;

Ez a kaliforniai gyümölcspaizstetü.

Újabban, kivált a kaliforniaiak, kiket e csapás nagyon közel- ről érint, azt állítják, hogy e rovar nem olyan veszedelmes, mint a milyen a 80-as évek elején volt. Hát az érthető is; hiszen nekik azokon a közvetetlen károkon kívül, a melyeket e rovar a gyümölcsfáikon okozott, még egyéb és pedig érzékenyebb vesz- teségeik is vannak a, piaczokon! Ma legtöbb állam már be nem ereszti a kaliforniai gyümölcsöt és gyümölesfát, a mi Kaliforniára nézve jelentékeny anyagi veszteség. 5 így, hogy ez utóbbi rosz hírneven valamit enyhítsenek s hogy gyümölcsészetük régi hír- nevét valahogyan megmentsék, mondják, hogy a veszély mai nap már nem olyan nagy. 5 abban van is valami, hogyha tudjuk, hogy ők a rovart gyümölcsfaiskoláikban, az u. n. téli mosások különféle módjaival (halzsírszappan, mosószappan, oltott mész, víz, petroleum, kén, terpentinolaj, és több más anyag különböző arányú keverékével) s a cyanhydrogén (kaliumcyanid, higított kén- sav és víz) szakszerű és kitartó alkalmazása után némileg kor- látozzák: de hát ez olyan dolog, hogy azt az amerikai belterjes gyümölcsészet még megbírja, de nem a miénk, a mely ez idő- szerint gazdasági életünknek még mostoha gyermeke. Hasonló téves okoskodás az is, a mit osztrák szaktársainknál is hallottam. Ők ezt a bajt csak olyan időszaki jelenségnek tartják, mint péld. a gyapjas pille, vagy az apácza pillének tömeges megjelenését, a mely mint mondani szokták magától elmulik. Itt a pár- huzam azt hiszem nagyon sántítana, a mely legkevésbbé sem jogosít valami kedvezőbb jövő reményére. Ott van a filloxéra : 66—67—68 óta bizony az fennakadás nélkül pusztít. A hol pusz- títása elmaradt, ott már nincs szőlő. Az pedig nagyon rosz orvosság volna, ha a kaliforniai paizstetüt is szintén csak ilyen módon lehetne irtani !

Rovartani Lapok VI. 1898. junius 1.

felebarátja, nem kell csodálkoznunk azon, hogyha minden egyes . állam határát az amerikai s egyéb kétes eredetű gyümölcsfák elől elzárja s a gyümölcsöt is, csak a legszigorúbb ellenőrzés mellett bocsátja be a maga területére. Az bizony roszul ésik a szabad amerikainak: de hát nem fizettünk mi még elég tandíjat? Kell- -e még egy filloxéra-kérdés ? . . . 50k volt abból egy is!

Jablonowski József.

Némely jegyzetek a lepke-őyűjtésről, A hernyókról.

Legezélszerűbb és legjobb, ha csak lehet, a pillangókat

hernyóból nevelni, azért is az excursiókon minden néven nevezendő hernyót, akár az nappali, akár éjjeli pillangóhoz tartozik, az ő eledelin össze kell szedni. Tavaszkor szőlő garádokba, ritkás cserjékbe s .erdőkbe, árkok szélein, kertek garádjában, a száraz leveleket szorgalmatosan ki kell keresni, paraplén kirázni s a hernyókat kiszedni ; ezen kezelést kiváltképen ott lehet sikerrel gyakorolni, hol az ember látja, hogy apróbb palánták vagy cserjék finomabb levelei hernyóktól megvannak rágva; későbben május elején igen hasznos estve, a midőn a hernyók búvó helyeikből a plántákra felmásznak s eledélöket keresik, szép mezőkön, s dombok oldalaiban lámpás mellett a hernyókat sepferrel lemerítgetni. Szintén tavaszkor és nyáron szükséges mindenféle csemetéket, de leginkább. a Ouercus fajtákat paraplére szorgalmatosan klopfolni ; a fűzfák is igen jók. A különös növényeket, melyek magukat a többiektől megkülönböztetik, mint p. o. Gyprusfa, Mastixfa, Therebintha, meg olyan növények, mint nálunk Dyctámnus albus, különös figyelmet érdémelnek hernyók végett. ,

Homokos helyeken, a hol ritkán a fű, kivált Euphorbiák "ús

alatt, április hónapban keresni hernyókat, úgy mint nálunk Praecoxot és Fugaxot, Lyechniseknek és Cucubalusoknak mag- tartóit fel kell csípni, s hernyók végett megvizsgálni, szintén a Coluteának gyümölcseit junius hónap felé lesz megvizsgálni.

Nádas helyeken igen hasznos a nádat és kákát hernyók miatt felhasogatni, s a melyeknek fekete foltjok van, leginkább

megvizsgálni; de más plántáknak, u. m. földi bodzának, lapúnak 54 s efféle vastag szárú plántáknak belseit meg kell vizsgálni, sőt még

a gyökereit is, hernyók miatt.

ESVgáde

NÉMELY JEGYZETEK A LEPKE-GYŰJTÉSRŐL. 113

Sphinx hernyók fákon, csemetéken, szőlőn, vagy kisebb plántán is élnek, de többnyire magánosan, ezekre általában nagy gond fordíttassék; el nem kell mulasztani erdő szélén, kivált a hol útak vezetnek, a földön hernyó ganéjra figyelmezni, s így ezen csalhatatlan jel után a hernyó birtokába lehet jutni.

A hol szőlők és kertek vannak, ott lesz a szőlő- és kert- mívelőknek, kivált nagyobb hernyók végett, commissiót adni.

Ősz felé a hernyóknak ismét második generatiója van, a midőn ismét nagyobb szorgalommal kell őket gyűjteni,

A hernyó nevelésénél a mennyire lehet, a természetet kell utánozni ; a melyek száraz helyeken találtattak, szárazon, a melyek árnyékos helyeken vagy völgyekben találtattak, azokat hűvösebben kell nevelni.

A Noctua hernyóknak legjobb az eledelt 6—7 óra közt szedni és adni.

Puppák.

Nincs nagyobb nyeresége-az entomologusnak, mintha sok puppát képes összeszedni; ezért ezeket ne csak maga gyűjtse, de szerezzen több egvéneket, kiket a puppa keresés módjára maga practice megtanít, és kik bizonyos díj mellett, mely minden puppától fizetendő, mentül többet összeszedegetnek. A puppákat gyümölcsös kertekben, erdők szélein, magányos vad gyümölcsfák töviben, a nádnak belseiben, egyszóval porhanyós földben, szőlők garadjában, füzesekben, kövek alatt és effélé helyeken, sőt mohokban is- lehet találni.

Maguk a pillangók.

Legelső tavaszszal, mihelyt a elmegy, a hol alkalom van reá, igen az erdei fák héját levagdosni, melyek ha nedve öntenek, s még nem virágzanak, reménység lehet estve és éjjel Noctua fogáshoz. Későbben, midőn a fák kileveleznek, igen nagy haszonnal lehet ágakat levelestől lerakni, melyek midőn megszáradnak, belőlük a Noctuákat nappal, korán reggel míg a nap reá nem süt, parapléra kiverni, ugyanezen száraz ágak alatt, hernyók és bogarak is találkoznak.

Közönséges esteli fogásokon lehet, szép virágos Helyéket dombos helyeken, erdők közt, völgyekben, sőt nagyobb kertekben is fogásokat tenni, nap lemente után nemsokára jönnek a Sphinxek és Bombyxok, gyertya világnál pedig a Noctuák.

Midőn a cseresnye és más fák virágoznak, igen azoka a virágokat is este megtekinteni. Junius-juliusba a nagy fejű Carduusokat nappal meg kell ütögetni és a róluk elszálló Noctuá-

Rovartani Lapok VI. 1898. junius 1. ; 3

KENENST ERT 1 FEE SERTÉS TET A ART T EN Z Je TIL SEL ZAK ET ETVE UGZABET

dt, És t ese

114 j NÉMELY JEGYZETEK A LEPKE-GYŰJTÉSRŐL.

kat szorgalmatosan összefogni. Kertekben vagy rétek szélein igen jó, árnyékos helyen egynehány deszkát a földre úgy leteríteni hogy egy kis hézag maradjon közte és azon deszkán: az alsó. részét Noctuák végett meg kell vizsgálni.

Midőn sokáig tartó szárazság van, lehet éjjel kutak mellett BE és nedves helyeken Noctuákat találni ; ilyen időben jó, a gyümöles vagy erdei fáknak derekát vízzel bekodni s este megvizsgálni.

Az álló száraz fáknak leváló héja alatt Amphypira speciesek szoktak élni; mélyebb árkokban, a vízmosásoknál, a hol a föld egymástól repedezve elválik, az ily repedésekben is BIBE ritkább Noctuák tartózkodni.

Régi épületekben, filagóriákban, gunyhókban, palánkokon, gyakran lehet nappal a legjobb Noctuákat ülve taiálni. :

Kopár hegyek oldalain és vizenyős mezőkön nappal, kivált . juliusban, a fűből lehet a Noctuákat felverni, melyek rövid repülé- sek után, ismét a fűbe leülnek s itt őket meg lehet fogni.

A Tilia virágzását leginkább használni kell Noctuák végett. Legjobb este vagy éjjel, midőn már hideg van, 10—11 órakor az olyan kisebb Tilia alá lepedőket teríteni, s a virágos ágakat lassan megverni, akkor a Noctuák merevedve vannak és a lepe- dőre hullván, majdnem mozdulatlanul maradnak.

Ősz felé, midőn a szilva érik, igen száraz apró fácskákra felhasogatott szilvákat rakni, s a szilvával fa ágait megkenni, erre a Noctuák nagy vágyással jönnek, hol őket jóra DÁS meg- lehet részszerint fogni, részszerint parapléra rázni. f

Tavaszkor a gyümölcsfák derekán mindég az árnyékos olda- ta lon szoktak Noctuák ülni; szintén temetőkben a kereszteken és ja a monumentumok árnyékos oldalain kivált reggel lehet Noctuákat ű találni. A kősziklákat s fáknak derekait, nappal össze-vissza korholni, s. a honnan is gyakran ritka Noctuák repülnek el. $ §

Első tavaszkor némely barkásvirágú fáknak barkáin estve A 48 lehet Noctuákat fogni, nappál pedig a fiatal barkákban hernyókat 7. találni. Erdős s fás helyeken, kivált a hol tölgy- és makkfák vannak. "3 nyár közepén ezekből, ha nedve folyik, ezen a nedven nappal 7 különféle bogarakat és Sésiákat, Papiliokat, éjszaka pedig Noctuá- kat lehet találni. I

1

Frivaldszky Imre.

Adatok a magyar Goleoptera-faunához. II.

Alexia tatrica Reitt. III. Tátra.

Cryptophagus hamatus Ganglb. V. Erdély. C. Deubeli Gungib. V. Rodnai hegyek. VI. Herkulesfürdő. C. franssylvanicus Ganylb. V. Bucsecs.

Epuraea abietina J. Sahlb. IV. Máramaros.

Pria pallidula Er. VIII. Tengerpart.

"Xylolaem us fasciculosus Gylln.VI: Herkulesfürdő. (Ganglb. Ann. Mus. Wien. Jahrber. 1895.)

Monotoma brevicollis Aubé. I. Budapest (Gellérthegy).

Hister graecus Brull. VIII. Tengerpart.

Bacanius Lec.consobrinus Aubé.V. Segesvár (Petri, 269. p. 10.)

Copris lunaris LD. v. c" corniculatus Muls. V. Szent-Erzsébet,

Dicső-Szent-Márton.

Ontophagus Weisei Reitt. I. Budapest. I

Aphodius fossor L. var. syivaticus 4Ahr. V. Nagyszeben. A. Kocae líieift. VII. Vinkovéze. A. Deubeli Reitt. V. Kereszténv- havas. , ; ;

Aegialia arenaria F. VIII. Tengerpart.

Ochodaeus eyehramoides Reitt. I. Budapest.

Melolontha vulgaris L. 6. nigra Kellner. V. Kolozsvár. (Sváb, Orv. Term.-tud. Ért. XV. 219.) v. discicollis Muls. V. Kolozs- át (ULOK 2E9)

Anomala junii Dft. V. Brassó. (Méhely, irod. 245.)

Phyllopertha horticola L. v. nigropicea Csiki V. Vörös- torony. VII. Velebit. 3

Anisoplia clypealis Reitt. VI. Orsova (Alliónhegy tövénél).

Potosia angustata Germ pv.. LANETKKÉKARTŐ Reitt.. VIII. Ten- gerpart.

Poecilonota tjetábsak Mars. VII. Velebit.

Bupreslis cupressi Germ. VII. Velebit. VIII. Tengerpart.

Anthaxia olympica Kiesw. V. Szt-Erzsébet (Ormay, irod. 264. p. 33.) A. sepulchralis F." var. istriana Rosh. VIII. Tengerpart.

Acmaeodera bipunetata. Oliv, VIII. Tengerpart.

Rovartani Lapok VI 1898, junius 1. 8"

116 CSIKI ERNŐ

Sphenoptera gemellata Mnnh. VIII. Tengerpart. S. Tapia daria Brull. VIII. Tengerpart. I HA

Agrilus Jfissifrons Ablle. Kárpátok. A. eroaticus Ablle. Magyarország. VII. Horvátország. A. grandiceps. Kicsw. VI. Bánság. A chrysoderes Ab. var. obtusus Ab. Magyarország.

Steatoderus ferrugineus L. v. occitanicus Vilit. V. Lotriora két völgy.

Agriotes infuscatus Desbr. VIII. Téngerpart.

Denticollis linearis L. v. HEJ EEE F. V. Gyergyó-Tölgyes (Ormay, 264. p. 34.). : 3

Helodes Gredleri Kiesw. V. Götzenbenk bi

Luciola italica L. v. illyrica Küst. VIII. TENHOtpÁTt "wish

Malthodes montanus Kiesw. VIII. Tengerpart. ;

Malachius cervulus Reitt. V. Közép-Erdély. KEKZSB Ent. Z. XIIT105)

Dasytes striatulus Brullé V. Erdély. D. adat Schauf. VIII. Fiume. (Schilsky Káf. Eur. XXXIV. 6.) D. Viertli Schilsky. vAT PÉCS OR XKRIVS 49

Dolichosoma simile Brull. VIII. Tengerpart. KÉS

Haplocnemus Viertli Schilsky. II. Pécs. (Káf. Eur. XXXIV. 46.)

Thanasimus KrLEÁLEI formicarius L. var. brevicollis Spin. r8 Magyarország (Reitter). Th. 4-maculatus Schall. VIII. JRAROYDAAN

Ochina hederae Müll. VIII. Tengerpart.

Xylopertha trispinosa Oliv. VIII. Tengerpart.

"Stenosis Hbst. angustata Hsbt. VIII. Tengerpart.

Dendarus lugens Muls. VIII. Tengerpart. 7148 Trachyscelis aphodioides Latr. VIII. Tengerpart. NY Mycetochara agillaris Payk. v. morio Redt?., Seidt. 8 V. Erdély. M. sulcipennis Reitt. IV. Máramaros. íz Pv Melandrya rujfibarbis Schall. v. Goryi Lap. VIII. Be gi gerpart. . 8

Stenalia testacea F. VIII. Tengerpart. Emenadia praeusta (Gebl. VIII. Tengerpart. Oedomera Deubeli Ganglb. V. Brassó (Czenk). Otiorrhynehus pruinosus (Germ. v. scabricollis Germ. VIII. Tengerpart. 0. bisulcatus F.v.istriensis Germ. VIII. "Ténger- part. 0. armadillo Rossi. V. Keresztényhavas. (Grunack). 0. opulen- 07 tus Germ. var. Weberi Merkl. I. Bihar. 0. clathratus Germ. VIII. Tengerpart. 0. sulcifrons Gyllh. VIII. Tengerpart. 8 Phvllobius argentatus L. v. viridans Boh. V. Nagyszeben : (Ormay, 264. 39.)

ADATOK A MAGYAR COLEOPTERA-FAUNÁHOZ. 1 f

Sciaphilus vittatus Gyilh. VIII. Tengerpart. Barypithes seydmaenoides Seidl. VIII. Tengerpart. B. Antoni Reitt. Közép-Magyarország (Wien. Ent. Z. XIV. 204.) Omias strigifrons Gyllh. V. Brassó (Méhely, 246.) tCaulostrophus swbdsulcatus Boh. VIII. Tengerpart. Lixus elongatus Goeze. var. rufitarsis Boh. I. Közép- Magyarország. Anisorrhynechus bajulus OÖliv. VIII. Tengerpart. Liparus Petrii Reitt. VII. Josipdol. Coeliodes pudicus Rottb. VIII. Tengerpart. Seleropterus monticola Otto V. Erdély. St. austriacus Otto HIT." Prencsén. Ceuthorrhynechus Speiseri Schultze I. Kalocsa. C. transsyl- vanicus Schultge V. Erdély. ( Baris Kaufmanni Reitt. VI. Herkulesfürdő. : Nanophyes guadrivirgatus Costa. VIII. Tengerpart. Apion armatum Gerst. V. Erdély (Seidl. F. tr. 733.) Scolytus Amygdali Guér. VIII. Tengerpart. var. rúfipennis

. Brancs. VIII. Tengerpart.

Cryphalus cawcasicus Lndm. III. Nyitra.

Pityophthorus glabratus Eichh. I. Közép-Magyarország.

.Ips spinidens Reitt. V. Erdély, v. heterodon Wachtl. V. Erdély.

Toxotus meridianus L. v. chrysogaster Schrnk. VIII. Ten- gerpart. I

Leptura seutellata F. v. ochracea Faust. V. Erdély. (Méhely, 947. p.) L. dubia §Scop. var. chamomillae F. VIII. Tengerpart. L. verticalis Germ. VIII. Tengerpart. :

tExilia timidiu Mén. VIII. Tersatto.

"Gyamophthalmus moesiacus Friv. VIII. Tersatto.

Purpuricenus "Koehleri LD. v. cinctus Villa. VIII. Ten gerpart.

Clytanthus pilosus Forst. VIII. Tengerpart. 0. speciosus Schmeid. v. Ganglbaueri Pad. VIII. Tengerpart.

Anaglyptus gibbosus 5. VIII. Tengerpart.

Cryptocephalus sericeus L. v. violaceus Wse. IV. Máramaros.

V. Lotriora völgye.

Pachvbrachys carpathicus Rey. V. Erdély, (Cat. Col. Eur. 1891. 363.) P. suturalis Wse. V. Dicső- Szent-Márton. "Stylosomus tamaricis H.-Sch. VIIL. Tengerpart, minutis-

. simus Germ. VIII. Tengerpart.

:"Tinarechida Deubeli Ganglb. V. Keresztényhavas. Rovartani Lapok VI. 1898, junius 1.

BLHO AA ; Dr. KERTÉSZ KÁLMÁN

CÁjö EKEÉÉGAN GRAZ TET [erot ROBVÁNT A Tengerpart. 098 forlólú Müll. v. Dieneri Merkl. I. Ujlak. C. americana VÉR lesinae Wse VIII TÜLESÉBŐL AAA tea

Phytodecta Kirby. viminalis L. v. bicolor I. VIII. Tenger- part, Ph. flavicornis Sufr. v. Kaufmanni Milt. VIII. Tengerpart. Ph. Linnaeana Schrnk. v. nigricollis Wsth. IV. Máramaros. SÓNSZTA S

Luperus nigripes Kiews. V. Erdély. (Méhely, 08 108 niger Goeze, Wse. V. Vöröstorony (Ormay, 264. p. 49.) L : curniolicus 58 Kicsw. VIII. Tengerpart. § ; Hi Euluperus eyaneus Joun. v. major Wse. V. Rozsnyói hegyek. Crepidodera norica Wse. VIII. Tengerpart. GEZTAN Cocceinella kieroglyphica 1. v. areata Pa. VI. Bánság.

"Ay 1

C. conylobata L. v. rosea Deg. VIII. Tengerpart. I ; Csiki Háy

égi

Magyarországi új gubacslégyről.

(Kérés a ,Rovartani Lapok olvasóihoza e aa öve

kj

A , Természetrajzi Füzetek" ez idei első fázótábti egy új, Kék az Asphondyliu nembe tartozó gubacslegyet írtam le, mely a Ferule 14 Heujjelii (ris. nevű ernyős virágon okoz termésgubacsokat. A guba- csok, melyekből Dr. Dégen Árpád úr, a magvizsgáló állomás főnöke küldött volt fel tavaly Dr. Horváth Géza állattári igazgató-őr úr- nak nehány példányt, a rendes terméstől igen elütnek. A rendes . termés hossza körülbelül 10 mm. szokott lenni; a megtámadott. § termések átlag 5 s kivételesen 7 mm. hosszúak; az előbbinek i8 átmérője 4—5 mm., az utóbbiaké alul 3—4, felül 1—8 Mmrnsú ekát sR A vaczak-korong vagy ép maradt, vagy pedig féloldalúvá lett. 07 Az ikerszemen a bordák és barázdák nem vehetők ki, legfeljebb Ág8) Ü egyesek alsó felében láthatók az erek. Leg- fi nagyobb mértékű azonban az elváltozás CG SANST A ikerszemek alakjában. Tudvalevőleg az iker- 7 szem részei pontosan egyenletesen fejlőd- nek ki, s a kettőnek alakja a Ferula Heuffelii-n többé-kevésbbé hengeresen lapult. A megtámadott ikerszemek I. az ábrát inkább gömbösen kúp- vagy körte-alakúak;: o többnyire csak az egyik ikerszem fejlődik ki. s ekkor a termés görbült, a terméstartótól elfordult oldala erősen domborodott s ráborul a ki nem fejlődött § ikerszemre., Ilynemű torzulások igen különbözők lehetnek. Sokszor A KHETB

9 ; S í

iz b j MÁK

; . mind a két ikerszem meg van támadva siekkov szabályos kúpos alakká nő.

A légy teljes átalakulása a gubacsban megy végbe, s így

. nevelése semmiféle különös nehézséggel nem jár. Ha a növényt

. akkor viszszük haza, mikor az álcza már bebábozódott, nehány

5 mm. nagyságú gubacslegyek. Ily

"nap mulva kibújnak a 3

238 A legyek kikelése alkalmával természetesen nehány bábot ." is eltettünk a vizsgálat czéljaira.

A leírás azonban nem teljes, mert hiányzik még az álcza s a nőstény leírása. Csodálatos véletlen, hogy a kikelt körülbelül 30 példány között, egyetlen egy nőstény sem volt. Épen ezért

. —— Ferula Heufjelii Gris. terem, hogy az állat biologiájának teljes . ismeretéhez segédkezet nyujtsanak.

E czélból szükséges volna,"ra Ferula Heutffelii-n képződött gubacsokból junius elejétől fogva 3—4 naponkint nehányat le- szedni, s: azokat mint értéknélküli árumintát egy kis dobozban a nemzeti muzeum : álattárának beküldeni.

"Nem kétlem, hogy az érdeklődők támogatásával, a gubacs- . " légy biologiája a legrövidebb idő alatt teljesen ismeretes lesz.

" Dr. Kertész Kálinán.

Tk

Adalék a magyar lepke-faunához.

Minden magyarországi lepidopterologus nagy érdekkel és hálás elismeréssel vette a k. m. Term. Tud. Társulat által, Magyar- ország ezeréves fennállásának emlékére kiadott ,A magyar biro. dalom állatvilága" czímű nagy műnek, a magyarorszagi lepkékre vonatkozó részének megjelenését, ez által könnyen áttekinthető és megközelítőleg teljes képét nyervén hazánk lépke-faunájának való- . ban ritka gazdagságáról. A magyar lepidopterologusok feladatát ." képezendi most ezen megteremtett alapon haladva, a megkezdett sa művet tovább fejleszteni és tökéletesbíteni, hogy az ezen katalogus- Bt ban esetleg még fenforgó hézagok és hiányok mind teljesen a lehető tökéletességig pótoltassanak. Mert bármennyire igyekeztek . s a lajstrom szerkesztésével megbízott szakférfiak feladatukat meg- . oldani, monkájuk mégis csak legfeljebb a megjelenéséig, nálunk .. .. felfedezett és észlelt fajok jegyzékét nyujthatta; hogy pedig az —— —— ott elősoroltakon kívül még sok más lepidoptéra is előfordul Ál iúdjsákt hazánk szép hatarában, eléggé igazolva van azon tény által,

Rovartani Lapok VI. 1898, junius "Hp

. állapotban kaptuk meg tavaly is Dr. Dégen Arpád úr küldeményét..,

" MAGYÁRORSZÁGI ÚJ GUBACSLÉGYRŐL. M19

e: fordulok e lapok t. olvasóihoz, kik oly vidéken laknak,-a hol a" "ERB

mi 477 yt jel MAGAT a. , AL E APRO rea 7 árt Ag LEE. AA al 4 NR Va Lea AL ARA

GARAT ÉGNE ARE ZET LARA LK ES ALÁKOÁTÓ BRTN CAK ERV ZT VEATTÁBAN

í 92-70 tet B A uj ke § d pi 6 4 ? "

120 3 ULBRICH EDE

hogy a katalogus megjelenése óta is sok eddig nem észlelt új

lepkefaj, illetve fajváltozat és eltérés vált Magyarországból isme-

retessé. Kétségtelen tehát, hogy minden új észlelet becses anya-. ; got fog szolgáltatni, ezen valóban érdemes kibővítése és töké-

letesbítésére.

Kivánatos volna e végből, hogy minden hazai lepidopterolo- ;

gus idevágó saját észleleteit e lapok hasábjain nyilvánosságra

hozza és megismertesse. Kötelességet vélek ennélfogva én is

teljesíteni, midőn következő észleleteimet e helyütt közlöm. 1. 1897. évi junius végén fogtam a magyar tengermelléken nehány Melitaea didymác-t, mely úgy nagysága, mint különö-

sen színezésének élénksége által, a közönséges didyma-tól szem-

látomást eltért. Rühl leírása szerint ez a var. occidentalis Stdgr.,

mely körülmény az általam időközben külföldről hozatott ilyen. 4.

példányok által, kétségtelenné vált. Ezen fajváltozat eddig ismert

hazája: Florenz, Spalato és Armenia.

2. Egy másik ily fajváltozat, mely Magyarországban eddigelé

szintén nem észleltetett, illetve a melynek megfigyeléséről adat

eddig nem közöltetett: a Satyrus Semele var. Aristaeus Bom., mely fajváltozat Rühl szerint az eredeti fajnál nagyobb, sávjai élénk. sárga színűek, a felsőszárnyak alsó része vöröses-sárga, az alsó

szárnyak alsó részén pedig a rajz határozottabb. Ismeretes eddig Messina, Sicilia, Sardinia és Corsicából ; meleg esztendőkben azon- ban előfordul Wiesbaden környékén is. Én ugyancsak a magyar tengermelléken fogtam belőle egy ? példányt, valamint nehány átmenetet a törzsfajhoz.

3. Ugyanott fogtam a Pararge megaera v. Alberti Rdl, nevű fajváltozatot is, mely egyébiránt Budapest környékén is, sőt a le- iró szerint valószínűleg mindenütt előfordul, a hol az eredeti faj röpül. A leíró ezen következtetése igen valószínű, mert a Homicskó Athanáz barátom által nekem 1895. év tavaszán (Görögországból s 1896-ban Felső-Olaszországból hozott Magaera-példányok között egy-egy ilyen ab. Alberti-t is találtam. Ezen aberratiót jellemzi

a felsőszárny 83 és 4. bordája között előforduló kifejezett harmadik . szemecske, az 5. és 6. borda közötti ,nagy" s a 6. és 7. borda .

közötti ,kis" szemecskén kívül. Ezen jellegzetes 3-ik szemecske azonban gyakran egy kis pontocskává korcsosul.

4. Ugyancsak a magyar tengerparton fogtam még a Pararge Megaera var, Tigelius Bom. nevezetű fajváltozatot is, mely a törzs-

fajnál valamivel kisebb, a felső szárnyakon előforduló sötét-barna

rajzok különösen a 2-nél sokkal finomabbak, végre a felső-

ADATOK A MAGYAR LEPKB-FAUNÁHOZ., 121

AGYARA szárnyszegletben előforduló szemecske rendesen valamivel nagyobb, . a 6-ik mezőben előforduló mellékszemecske pedig tisztább, mint . a törzsfajnál. Eddig Corsicából és Sardiniából ismeretes.

5. A magyar tengerparton repül továbbá még a Pararge Áegeria forma intermedia (vulgaris) is, még pedig a var. Egerides- sel együtt. Ezen fajváltozat eddig Nápoly környékéről és Oláh- országból volt ismeretes, átmenetek azonban meleg esztendőkben . Németországban is találtattak.

.. 6. Megemlítem e helyütt még. az 1895-ben általam Iglón, a Szepes-Sümeg felé elterülő Hernád-völgyben, a törzsfaj között meglehetős nagy számban talált Epinephele Janira ab. semialba nevű válfajt is, mely egyébként Budapest környékén is előfordul, habár ritkábban. 3

Hi; 1 A , út 388 "2 é,

Ulbrich Ede.

Adatok a magyarorszási Pimpla-félék ismeretéhez.

II. Subfam. Pimploinae.

Pimpla instigator Fabr.: Budapest, Pilis-Maróth, Borosznó, Pápa, Ujbánya; Porthesia ehrysorrhoea- és Zygaena punctum-ból is tenyésztve: P. intermedia Holmgr. (?) 2. A csápok és a hátsó szárak vörösek, az utóbbiak alig észrevehető fehéres gyűrűvel; hátsó lábízek feketék, fehéren gyűrűzve. Psyche-bábból tenyésztve: Budapest, 1898. aug. 8. P. illecebrator Rossi. Var. 1. d A hátsó lábszárak egészen feketék: Budapest (Budafok). Var. 2. 9. A hátsó lábszárak csak a hegyükön feketék: Budapest. P. examinator Fabr.: Budapest, Pilis-Maróth, Szaár, Duna-Pentele, Pápa (Wachsmann), Peszér, Siófok, Deliblat, Borosznó. Lutilla (Vadásztííy), Ungvár, Peér (Kiss). A peéri példány tojócső nélkül 14 mm. P. turionellaa L.: Budapest, Pilis-Maróth, Bodajk, Iváncsa, Pápa (Wachsmann), Peér (Kiss), Borosznó, Ujbánya. Var. ?. A potrohízek. hátsó szélei színesek, a csápok alul vörösek : Budapest. Var. 9 Az area posteromedia tökéletesen határolt : Budapest és Deliblat (Kertész). P. spuria Grav.: Budapest, Pilis-Maróth. P. rufata Gmel.: Budapest, Szaár. P. brassi- carine Poda: Budapest, Pilis-Maróth, Makó. Aporia crataegi- és Leucoma salicis-ból is tenyésztve. Var. 1. d. Schmied.: Buda-

Rovartani Lapok VI, 1898, junius 1.

122 B, : SZÉPVIGETI GYŐZŐ "

1

pest. Aporia crataegi- és Plusia illustris-ból tenyésztve. CZ É B ge Schmied.: Budapest, Aporia erataegi-ból. PF. roboratór Fabr. : a) a csípők vörösek, a potroh fekete. A poria. crataegi-ből tenyésétvé; b) a két mellső csípő és a potroh fekete: Budapest, Ujbánya, Peér (Kiss); c) a csípők feketék; a c" potroha fekete, a 2-é barna, Hossza : 6" mm.: Budapest, Pilis-Maróth ; d) ?: A potrohízek öldal- és hátsó-szélei vörösek: Peér (Kiss). P. vidun Gryav.: Budapest, 3 Orgya ericae var. intermedia-ból tenyésztve. P. maculator aba sát Budapest, Pápa (Wachsmann), Siófok, (Tortrix- pilleriana- -ból E tenyésztve.) P. alternuns Grav.: Budapest, Pilis-Maróth, dna 3 Pentele, Szeben (Csiki). A többek között két példány nagysága: 45 mm. P. ovalis Thoms.: Budapest. P. ovivora Bohem:. Budapest. P. angens Grav.: Budapest, Pilis-Maróth, Pápay 6 Malaczka. P. variabilis Holmgr.: Búdapest. A ?-nél a ecsípők töve vörös, a d-nél egészen vörös ; a hátsó lábszár csak a végén. ; fekete. A 2-nél az utótor felső középterecske síma "ra d-nél érdes. " P. Holmgreni Schmied.: Budapest. P. Bernuthii Hartig.: Büdapest. : Fi IÖKKNÉB Pimpla fulva m. ?. A fej síma, az utótor majdnem síma, Á a finom léczecskék által határolt: középterecske egészen ssíma, úzti6 a szájnyílások kicsinyek és köralakúak. A hátsó szárnyak nervel- lusa a közepe alatt törött. A karmok tövei karélyosak. A potroh elmosódottan pontozott, az ízek hátsó szélei kevéssé elütők és fényesek: a kidomborodó első íz .csak kevéssel hosszabb hátsó szélességénél, töve irányában elkeskenyedik, hol a mélyen kivágott . rész finoman szegélyezett; a második íz majdnem négyszögletű, elől keskenyebb. Vörös-sárga; a fej, az előtor, a középtor háta részben, a szárnytő alatti részek, a csáp első íze és a szárnyjegy; ; barnás- foketák; a pikkely sárga. Hossza 8 mm., a tojócső rövidebb a potroh felénél : Budapest. A P. nigriceps fTaséhh jól, kopasz arcza, sötét-barna szárnyjegye és egyszínű lábai által különbözik. Pimpla pomorum Ratzb : Budapest, Pilis-Maróth. Aphelonyx cerricola Gir. gubacsából is kaptam /egy példányt; hogy miféle ik állat tartózkodhatott benne, nem túdom 1 P. brunnea Brischke. : Í ; Budapest, Pilis-Maróth, Bodajk, Öszöd (Kertész). - j 47 ivás EGG Z GRAN Pimpla lucens m. 7. Fényes; az arcz meglehetősen tömötten szőrös, a fej és a tor síma, a középtor barázdái. csak elől fejlet- ; tek; az utótor fényes, szabálytalan és elszórt mélyedések" áltat ús gyéren borított, a felső CARRY KEKE, kissé FGTESESKA bógdlas végig jól fejlettek; 3 szárnyak nervellusa közel a" közepe alatt van megtörve: a mellső

8

mr

Je Ai 83 A

Ass

x

. . (4 . . ADATOK A MAGYARORSZAGI PIMPLA-FELEK ISMERETEHEZ, 123

. lábak czombjai szélesen és egyszerűen vannak öblözve, a karmok -tövei karélyosak; a potroh egyszerűen és sűrűen pontozott; az

első íz másfélszer hosszabb a szélességénél, a töve keskeny, a kivájt része síma, a bordák által határolt közepe kidomhorodó ; a második íz vége szélesebb és hosszabb, mint hátsó szélessége ; a harmadik valamivel rövidebb, mint széles; a harmadik, negye- dik és ötödik íz gumói gyengék és hátsó szélük síma, erősen fénylő. Fekete; a tapogatók és a pikkelyek sárgák; a csápok alsó oldala az első íz kivételével vörös; a szárnyjegy fekete, töve világos; a lábak vörösek, a mellső csípők feketék, a. hátsó szárak fehérek, tövük alatt egy félgyűrű és a hegyük szélesen, úgyszintén a lábízek végei, feketék. Hossza közel 10 mm.: Buda- pest (Rákos), julius végén. Az egyszerűen öblözött mellső czomb miatt a P. brunnea Brischke köréhez tartozik; melytől azonban fekete színe és a potroh alakja által különbözik; ez ügyanis nem vonalzó-alakú, hanem a közepén határozottan szélesebb.

Pimpla calobata Grav.: Var. (?) 9. A fej és a toroldalak. símák; az utótor fényes és elszórtan pontozott, a fényes felső középterecskét határoló léczecskék igen gyengék és irányukat egy egy pontozott-ránczos vonal jelöli; a sőtétbarna potrohízek hátsó széle símák és fénylők. Fekete; a tapogatók, a csápok első két

íze, a szárnypikkely és előtte egy pont, sárgák; a csápok alsó

oldala barna és gyűrűzött; a szárnyjegy kénsárga és egészen világos; a lábak sárgás-vörösek, a mellső és középső csípők feketék, a hátsó szár töve alatti gyűrű és a hegye, valamint a tarsusok végei gyengén barnásak. Hossza: 6 mm., a tojócső 4 mm.: Budapest (Gellérthegy), szeptember 9-én. P. glandaria Costa : Budapest. Var. 9. Csípői vörösek : Budapest. P. detrita Holmgr.: Budapest (Palota), 1896. julius 25-én. Az egyik példány sötétbarna, közel fekete; a másik barna, az ízek fekete hátsó szegélylyel. P. ventricosa Tscheck,: Budapest. .P. pictipes

"Grav. : Budapest, Pilis-Maróth, Ujbánya, Borosznó, Peér (Kiss),

Pápa, Siófok. P. vesicariá Ratzb.: Nematus valisnieri gubacsá- ból tenyésztettem négy hím példányt, melyek azonban meglehető- sen rosz állapotban vannak. A két mellső láb és a hátsó tom- porok sárgák; a hátsó lábakon a csípők feketék, a czombok (két példánynál) vörösek vagy feketék (két példánynál, a szárak tövei és hegyei, valamint az ízek barnásak. A fej félgömb-alakú, az 1—4. potrobíz hogszabb, mint széles s csak a hatodik íz haránt- széles ; tehát inkább Ephialtes, mint Pimpla. P. inguisítor Scop.:

; Budapest, Pilis-Maróth, Ujbánya, Szaár, Siófok, Pápa. P. viator

Rovaxtani Lapok VI. 1828. junius 1.

8 A KS) sti ro TLSZVV VONYKET] ege yző gyások 124 5 KÜLÖNFÉLÉK

Först. : Pilis-Maróth, Siófok. Egy nagyobb alak, mely a P. Mlle. . tor-tól fekete szárnyjegye és egyszínű lábszára, a. P. brevicornis 8; tól hosszú csápjai által különbözik. A Pimpla stenostigma Thoms.: Budapest. d. Az areola alakját után azonnal felismerhető. A tapogatók, a rágók, a szájpajzs, a csáp első két íze, a szárnypikkely és előtte egy pont és a lábak fehérek; a czombok és a hátsó csípők szalma-sárgák, a hátsó JA szár töve alatt levő gyűrű és a hegye, valamint a hátsó ízek je végei feketések. A csápok és a szárnyjegy sötétebbek a nőstény- Í; nél. P. nigriscoposa Thoms.: Borosznó. ; l puotó brevicornis Grav.: a) a mellső és középső csípők. feketék, a hátsó szárak egészen vörösek: Budapest ; b) valamennyi csípő vörös, a hátsó szár, mint az a) alaknál : Budapest, Borosznó; 8) c) valamennyi csípő fekete, a hátsó szárak fehérek, a belső élük vörös, tövük és hegyük a külső oldalon feketés : Budapest, Visegrád, Hú. Pilis-Maróth. . Var. 1. 2? Brischke: Budapest, Pápa, Ujbánya, Borosznó, Ungvár, Dicső-Szt-Mártón (Csiki). Var. ?. A hátsó szárnyak nervellusa egyenes, nem törött, a lábak színe megegye- zik a var. 1. alattival: Budapest (Rákos). P. concolora Ratzb. : Budapest (Gellérthegy), augusztus 18-án és szeptember 10-én. Polysphincta Bohemani Holmgr.: Budapest. Zaglyptus varipes Grav.: Budapest, Pilis-Maróth. Var. ?. A potroh fekete : Budapest.

"az zat as

Szépligeti Győző. E Különfélék. sa Gyüjtéseim Tiflisz környékén. Szép reményekkel indultam el Budapestről, sokat vártam a.szép Kaukazustól. E reményeim még fokozódtak, midőn hajónk a Fekete-tenger délkeleti vidékére jutott; az enyhébb, melegebb éghajlat és a számtalan csoportban észak. felé vonuló különféle madár azt jelentette, hogy itten is beállt a tavasz. Márczius 23-án kötöttünk ki Batumban, föltevésemet igazolta a ílóra ébredese; Magnoliák, Corydalis, Galanthus, GCycla- men és Viola egymás mellett virított. Daczára ennek a faunát, csak nehány kisebb Carabida képviselte, melyek De Alfons úrnak Kobuleti melletti gyönyörű parkjából, nagy kövek alul kerültek ki. Siettünk Tifliszbe, azért e vidéken már nem gyűjthettem, pedig a mennyire a vasúti kocsiból megítélhettem, a Batum és Supsa . 34 közti vidék, vagyis a tengerpart menti erdők, völgyek és mocsarak kitünő és sok zsákmányt szolgáltak volna. Nem egy lepke röpdösött a zöldülő fák közül; volt köztük Rhodocera rhamni, Vanessa, Pieris 21 stb.; a vasútmenti mocsarakban is volt már elet kis teknősbékák úsztak a vízben, vagy sütkéreztek a parton. A mint a Rion folyó:

5 KÜLÖNFÉLÉK. 125

mentén. fölfelé haladtunk a vízválasztó felé, a vidék mind zordabb lett, végre a hóval borított hegyek közé jutottunk, majd áthaladva a 6 werst hosszú alagúton, a vasút a Kura völgyében levitt Tifliszbe.

Tifliszbe érkezvén, első. kirándulásomat a város fölött emel- kedő Dávid hegyre tettem, mely nevét a rajta levő Szt. Dávid kolostor és templomtól nyerte ; ez egészen kopár terméketlen hegy, csak a serpentinszerűen felvezető út mentén látható nehány mostanában ültetett cserje vagy fácska. E kopárság entomologiai szempontból kevés reményt nyujtott; nem is csalódtam, az úton csak egy-egy Tentyria tessulata Tausch., Opatrum sabulosum "var. h. tricarinatum Mot. és Psallidium magillosum PF. mászkált, képvisel- aA vén a Coleopterák rendjét; Hymenopterák közül két 7enthredimida ; faj került elő és kövek alatt nem volt ritka a százlábúak közül a Julus és Lithobtus.

Lassan feljutottam a hegytetőre, a honnan gyönyörű kilátás nyilt Tifliszre és környékére, a mi első kirándulásom eddigi ered- ménytelenségét kissé elfelejtette. Átmentem ezután a hegy déli oldalára, gondolván ott mégis csak több lesz;